Látnivalók
Számos lehetőség közül választhatsz: ha épp a természetben szeretsz túrázni, biciklizni, akkor keresd fel például a Szakadás-árkot, a Szent György-forrást, a Csörgő-szurdokot, a Fehérkő bányát, az apci tengerszemet, a Tuzson Arborétumot, vagy épp a csevice forrásokat.
Imádsz síelni? A közelben találod a mátraszentistváni síparkot.
Inkább a kultúra érdekel? Nem messze fekszik Hollókő, amely az Unesco világörökség része, a Hasznosi várrom, de ez a vidék, pontosabban Mátrakeresztes, híres a fakanál-készítésről – valaha az egész ország minden konyhája számára itt készítették a fakanalakat, ma egy múzeumban őrzik az emlékeket. És azt is kevesen tudják, hogy itt Taron található a kevés, magyarországi buddhista templomok egyike, amely a háztól gyalog csupán 10-15 perc séta.
Mint ahogy több túraútvonal is a közelben húzódik, az országos Kék-túra mellett a zarándokok által keresett Mária-út, a Zöld út hálózat és több tanösvény is – a térség ugyanis a világ első, határon átnyúló UNESCO Globális Geopark, a Novohrad-Nógrád Geopark területén található. Ismered az Ágasvári csata című regényt? Az izgalmas ifjúsági történet helyszíne innen szintén csak egy köpésre található…
Hasznosi vár
A Cserteri vár többször is gazdát cserélt, ám 1552-ben végleg a törökök fennhatósága alá állt. A török megszállás után az Egri várhoz tartozott, majd az 1800-as év eleje körül a pásztói apátság tulajdonába került. A vár állapota fokozatosan romlott, de a 19. században még feltehetőleg jó állapotban volt.
A Hasznosi vár feltehetően az 1300-as években épült, első írásos emléke az 1329-es oklevélből származik. A cserteri név a közelben elhelyezkedő Cser falura utalhat, ami a törökök által elpusztult. A 14. században három vár vette körül a Kövecses-patak völgyét, az Ágasvár és az Óvár is állt még akkoriban.
Megközelítés
A falu szélétől körülbelül 900 méterre találhatók a Hasznosi vár romjai, ami a legegyszerűbben Hasznosról közelíthető meg. A falu szélénél balra található utolsó utcára letérve van lehetőség az autók leparkolására a házaknál, a dűlőút mellett. Innen a Z jelzésű szekérút mentén haladva érhető el a vár.
Hasznosi-víztározó
Hasznos egykori önálló község, 1984 óta Pásztó városrésze. A Hasznosi-víztározó kedvelt kiránduló és horgászhely, a Kövecses-patak táplálja, 1973-1986 között lezajlott építkezés során keletkezett. Legmélyebb pontja több mint 20 méter, átlagos mélysége 15 méter. A tóból fogható ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, pisztráng és domolykó.
Megközelítés
Tartól 4.5km távolságra található, a Hasznosi vár mellett
Szakadás-árok
Egy remek kalandtúra a Mátra nyugati vonulatánál.
Fő látványosság a közel két kilométeres vulkáni tufába vágott hasadék , néhol alig egy méter széles tíz méter mély, gyakran vizes sáros kalandpálya.
Megközelítés
Tartól 3.8 km-re található, kb. 45 perc gyaloglással
Tuzson Arborétum
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
A fenyvespusztai erdőbirtokot 1925-ben vásárolta, ebből a területből választotta ki a patakparton a gyűjtemény helyét. 1927-1928-ban az erdőállomány letermelésével és talajfeltöréssel kialakított területen elsősorban örökzöldek telepítésével és szaporításával foglalkozott. Drótkosárban, földlabdával hozatta az egzóta fajokat távoli országokból. Az arborétumot jelenleg az Egererdő Rt. kezeli, az egykori Fenyvespuszta területén erdészeti erdei iskolát hoztak létre és több közösségi rendezvénynek ad otthont a terület.
Megközelítés
Tartól 4.6 km távolságra található
Buddha Park
A Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark, más néven a Buddha Park a Nógrád megyei Taron található. Építése 1992-ben kezdődött, ekkor építették a Békesztúpát és Múzeumot, amelyet maga a Dalai Láma szentelt fel. A díjmentesen látogatható kegyhely óriási látogatottságnak örvend, és az ősi kultúra tisztelőinek, valamint a békeszerető embereknek igazi zarándokhelyévé vált.
Megközelítés
Tartól 2,4 km-re található
Oxygen Adrenalin Park
Az Oxygen Adrenalin Park több mint 30 élményelemmel várja a kalandozni vágyó családokat és csoportokat.
Megközelítés
Tartól 35 km távolságra található, Mátrafüred mellett.
Apci Tengerszem
Az apci Tengerszem, vagy másnéven Széleskő-bányató a Zagyva folyó völgyében található meg Apc mellett. Apc egy Árpád-kori falu, amelynek első írásos emlékei 1246-ból valók.
A heves megyei községben lakók száma háromezret sem éri el. A község ugyan nem nagy, a környezete csodálatos túralehetőségeket biztosít, és persze, ne feledkezzünk meg a bányatóról sem, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
A bányatavat és a környező erdőket 1995-ben minősítették helyi jelentőségű természetvédelmi területnek. A tó vize mély, partját hatalmas, meredek sziklák ölelik körbe, de jó időben a természetbarátok, különösen a környékbeliek előszeretettel a partra heverednek, hogy egy kellemes pihenőt tegyenek. A magas sziklaszirtekre is érdemes óvatosan felmászni, hiszen a kilátás csakugyan páratlan. A sziklák mentén egy nehezebben járható úton egészen körbe is lehet járni a tavat, ám csapadékos időben ez a csúszósság miatt nem ajánlott.
Megközelítés
Tartól 23 km-re található
Sors keze kilátó
Óriás tenyere, a sors keze? – különleges kilátó épült Felsőtoldon Hatalmas tenyeret formáz az ország egyik legújabb és legkülönlegesebb kilátója Nógrádban. A fából készült alkotást Csíkszentmihályi Benjámin készítette 2020 novemberében a Felsőtoldon működő Farkaskútvölgy Hagyományőrző és Lótenyésztő Sportegyesület felkérésére.
Megközelítés
Tartól 24 km távolságra található, Felsőtold mellett.
Hollókő
Hollókő Magyarország egyetlen faluja, amely az UNESCO világörökségi listán szerepel, és így világszerte ismert.
A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17-18. században kialakított falu a hagyományos településformáját, a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált Szabadtéri Múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói az épületek nagy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják. Festői környezetben, a megőrzött falukép együttesében működik az a falumúzeum 1964 óta, amely egy jellegzetes palóc parasztcsalád életmódját, lakását, bútorait viseletét és gazdasági eszközeit mutatja be.
Megközelítés
Tartól 27 km-re található
Mátraszentistváni Sípark
Mátraszentistván Sípark a Felső-Mátrában található az ország legmagasabban fekvő hegyi falvainak ölelésében, Galyatetőtől 6 km, Budapesttől pedig alig 100 km távolságra. A SÍPARK pályarendszere a Három falu templomával szemben a műút túloldalán található Sztepán-réti nagy parkolótól indul, s a Rubonya-hegy (821 m tszf.) északi-észak-nyugati oldalán halad lefelé a Mátraszentistván alatt csörgedező Hutahelyi-patak (676 m tszf.) völgyébe. A hat sípálya hossza összesen 4300 méter, s több mint 9 hektáros hegyi kaszálókon terül el.
A mátraszentistváni sípályarendszer kiváló minőségű gyepes hegyoldalon terül el. Tervezésénél kiemelt szempont volt a pályák változatossága, különféle nehézségi foka, s a gyönyörű panorámát kiegészítő hangulati elemek, mint pl. hidak, rönkházak, tavak létesítése. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően az ország egyik legtöbb szolgáltatást nyújtó családi sítereppé vált. 2003-ban Mátraszentistvánban nagyszabású korszerűsítések kezdődtek, a meglevő két sípályát felújították és a síelhető terület is több mint kétszeresére nőtt. Jelentős földmunkálatokat követően a pályák tetején megépült egy 8000 m3-es víztározó, amely a Hutahelyi-patakon épített 2500 m3-es tározóval együtt egész szezonban képes biztosítani a hóágyúk vízszükségletét. Azóta minden évben fejlesztik a Síparkot, folyamatosan bővül a hógyártó kapacitás és a 2017/18-as szezonra elkészült a régóta tervezett négyüléses lift a 2-es pálya mellett.
A SÍPARK előnyös mikroklímája, Tátrára néző lejtői mesterséges hóval borítva március elejéig-közepéig biztosítják a kényelmes és biztonságos sí- és snowboard élményeket. Évente kb. 50-90 napon át lehet itt síelni. A síközpont elsősorban a családi síelésre összpontosít, ezért a kék pályáktól kezdve a fekete lejtőkig mindenféle meredekségű terep megtalálható itt. Itt található többek között a Mátra egyik legmeredekebb sípályája is. A lankás síterületen létesült egy síóvoda, melyhez tanulólift tartozik.
Az éjszakai világítással felszerelt sípályák különlegesen szép környezetben több mint 1 km hosszúságban haladnak a völgy felé, időnként hidak alatt is átbújva. Szibériai fenyőből hegyikunyhók épültek és egy teraszos rönkbüfé és étterem (hütte) is kiszolgálja a pályán tartózkodókat. Tiszta téli időben a sípályák nagy részéről végig élvezhető a hócsipkés tátrai panoráma. A SÍPARK-ot természeti szépségei (vadvirágos kaszálók, szépen foglalt források, körpanoráma, stb.) miatt egész évben érdemes látogatni. Látnivalók, kirándulóhelyek a környéken többek között a Három falu temploma, Ágasvár és a Csörgő patak szurdokvölgye.
Megközelítés
Tartól 25 km távolságra található.
Hollókői vár
A világörökség részévé nyilvánított palóc település várát 1260-as években I. Péter építette, miután a tatárjárás után IV. Béla a kővárak építését szorgalmazta. A vár többször gazdát cserélt az évszázadok során, Csák Máté, Károly Róbert, Széchenyi Tamás, a husziták vezére, Giskra is birtokolta. A Szatmári békekötést követően, 1711-ben I. Lipót leromboltatta a várat. Részlegesen felújították a romvárat. A csaknem 30 éves felújítási munkálatok után, 1996 óta látogatható. Az erődítmény egy kellemes sétával közelíthető meg az ófaluból. A monda szerint Csák Máté és a törökök is sok kincset rejtettek a külső várudvaron található sziklába vájt ciszternába.
Megközelítés
Tartól 28 km-re található